Hozzávalók:
Piskótához:
4 tojás
8 dkg nyírfacukor
8 dkg teljes kiőrlésű tönköly búzaliszt
2 dkg kakaópor
1 kk. sütőpor
Málnás joghurt krémhez:
25 dkg mascarpone
25 dkg joghurt
4 ek. porcukor (nyírfacukorból)
20 dkg málna
1 csomag dr. Oetker zselatinfix
Elkészítés:
A tojás fehérjét a cukor felével kemény habbá verjük. A sárgáját a cukor másik felével habosra kikeverjük, majd a tojás fehérjéhez hozzá adjuk. A kakaóport és a sütőport a liszttel elvegyítjük, majd a tojásos keverékbe forgatjuk óvatosan. Zsírpapírral bélelt nagyobb tepsibe simítjuk. Kb. olyan vastag legyen, mint a piskótatekercs. Előmelegített 180°C-os sütőbe 15 perc alatt készre sütjük. Ha kihűlt négy részre vágjuk.
A mascarponét a cukorral habosra keverjük, hozzá adjuk a joghurtot a cukrot és a leturmixolt málnát, majd a zselatinfixet. Hűtőbe tesszük, amíg annyira meg nem szilárdul, hogy kenhető legyen. Érdemes piskóta sütés előtt elkészíteni.
Rétegezve elkészítjük a málnás süteményt, majd tálalásig hűtőbe tároljuk.
Nyaralásunkról is megemlítenék egy pár szót. Szomszédos országban voltunk a Fogarasi havasokba. Imádunk túrázni és olyan helyekre eljutni, ahová nem feltétlen busz vagy autó visz. Egyszerűen imádom a hegyeket és egy-egy kis csúcsra felérve a kilátás kárpótol minden megtett hosszú és fáradalmas utat. 2400 felett még soha nem voltam, így az idei egy óriási élmény volt számomra, a felhők között néha egy kicsit nagyobb szélben megmászni a romániai hegyek egy ici-pici részét.
Gasztro oldalról megvilágítva az erdélyiek által sütött kürtöskalács egyszerűen isteni volt. Túránkon az édességet a fahéjas és a diós kürtös helyettesítette. A citromhéj igenis benne volt a tésztába, finoman rá karamellizálták a cukrot és jól megforgatták citromos dióba illetve fahéjas cukorba.
Rengeteg helyen árultak különböző sajtokat, kolbászokat, disznósajtot és még hasonló dolgokat. Termelőtől lehetett mézet vásárolni, legalább 5-6 félét.
Román nemzetiségű ételek közül szerettem volna választani éttermekben, de sajnos nem volt nagy választási lehetőség. A csorbát sertéssel és marhával sikerült megkóstolnom, nagyon jól elkészítették, étlapon még a micii vált a kedvencemmé. Két tálcával be is kell szerezzek egy-egy hétvégi grillezéshez. Ismerem már régóta és anyukámék sűrűn sütnek nyáron, de lehet ideje lesz magam elkészíteni.
Összességében nem voltam elégedett, kevés választék volt, pedig szinte minden nap máshol ettünk, az adagok kicsik és sokszor ízetlen vagy éppen nagyon száraz húst raktak elénk. Van még mit fejlődniük. De a táj kárpótolt mindent. :)
Csak a gasztro vonalra reagálok...
VálaszTörlésSajnos, rossz helyeken jártatok, ha ez lett a végkövetkeztetés. És nagyon sajnálom, pedig Erdélyben nagyon jókat lehet enni, vendéglőkben is. De... Ahogy közeledsz a hegyek, és ezzel együtt az igazi Románia felé, úgy az a tapasztalat, hogy nem olyan jók az ételek (bár persze, vannak kivételek is). Ugyanígy jártam én, amikor jöttünk haza Bulgáriából. Pedig már javában Erdéyben voltunk, Brassótól jó 50 km-re Erdély belseje felé. A férjem rendszeresen abban a vendéglőben étkezik, amikor hosszú útról jön haza. Beültünk, ki-ki megrendelte a maga ezt-azt-ját, és én - szerencsétlenségemre - marhasteak-et rendeltem. Hát ne tudd meg: egy szem só és bors nem sok, de annyi sem volt rajta. A belseje véres, a külseje cipőtalp, vagyis ehetetlen. A gombaszósz, amit még pluszban kértem, ugyanez a mese. Még szerencse, hogy végül azt mondtam, ha már hozzá jár, hozzák a szalmakrumplit is, különben éhesen maradtam volna. Csak tudnám, hogy az a szakács mit csinált! Hogy lehet ízesítetlenül feltálalni egy ételt?! Megértem, hoyg nem fűszerezik túl, mert ha kell egy kis só, azt még mindenki tehet magának, vagy borsot is, de egyáltalán nem ízesíteni! Szóval, értem, miről írsz, valószínű ilyesmi lehetett azokon a helyeken is, ahol ti ettetek.
És, hányadikán voltatok a Balea-tónál? Ugyanis Bulgária felé minket is arra vitt az utunk! :)
Július 18-22-ig voltunk, szinte minden nap felmentünk, mert onnan indult az utunk. A tónál fent van egy étterem, amit közvetlen mellé illetve rá építettek, az volt a legjobb hely a többihez képest. Az első nap ki voltunk éhezve egy jó vacsira a hosszú út után, de nagyot csalódtunk, ott ettünk, ahol a szállásunk volt. Felmentünk és kiettük a hűtőtáskánkat. :) De nem vette el a kedvünket Romániától, legközelebb is megyünk csak másfelé. Sok minden van még amit nem láttunk. :)
VálaszTörlés